Orosz irodalom és irodalomkutatás – összehasonlító tanulmányok Doktori Program (OKUT)

Programvezető: Dr. Kroó Katalin

E-mail: kroo.katalin@btk.elte.hu

Az „Orosz irodalom és irodalomkutatás” c. doktori program létesítése és a keretében folyó oktatási és tudományos tevékenység eredeti célja – a program alapítója (1994), Kovács Árpád egyetemi professzor meghatározása szerint – elsődlegesen a „klasszikus” orosz irodalomnak és értelmezési hagyományainak a tanulmányozására irányult. A művek, életművek és történeti létmódjuk, kulturális dinamikájuk disszertációs tárgyalásának lehetőségeit a mai napig az az igény motiválja, hogy az irodalmi-kulturális folyamatok és a filológiailag megalapozott szöveginterpretációk poétikai és recepciótörténeti „olvasatainak” a kialakítására lehetőség nyíljék (ideértve a tágabb kortárs kulturális szövegbefogadást is), elméleti kontextusok kialakításával. A program a felsorolt szempontok összefogására törekedve kezdetektől fogva igyekezett témakínálatában együtt tartani az orosz irodalom klasszikus szövegformáinak, azok irodalmi-kulturális átlényegüléseinek, a bennük megnyilatkozó egyedi íráspoétikáknak és a rájuk vonatkozó irodalmi, bölcseleti és szélesebb merítésű és szövegmédiumú befogadástörténetnek kutatási perspektíváit. Mindezekhez kapcsolódóan irodalomelméleti, illetve tudománytörténeti megközelítéseknek elmélyült kidolgozásához nyújt ösztönzést.

A felsoroltak érvénye mellett a doktori program az utóbbi évtizedben az „összehasonlító tanulmányok” kutatási irányultságát is mind jobban előtérbe helyezte. Megmutatkozik ez többek között abban a törekvésben, hogy

• 19. századi, századfordulós és/vagy 20–21. századi orosz művek értelmezései – a kulturális kontinuitás bemutatásának medrében – egymás mellé kerülhessenek, korábbi irodalmi szöveghagyományok számbavételével;

• Orosz és más irodalmi kultúrák analóg jelenségei és folyamatai közös elméleti keretben váljanak szemlélhetővé;

• Az irodalomértést meghatározó elméleti útkeresések komparatisztikai megközelítésben kaphassanak kutatói figyelmet;

• Társdiszciplínák eredményei és interdiszciplináris módszerek részét képezhessék

a tudományos kutatásnak (pl. szemiotika).

A témakiírók a megközelítések és a konkrét témaválasztás sokféleségének lehetőségét biztosítva egyrészt általánosabb problémaköröket jelöltek meg, másrészt néhány specifikusabban meghatározott kutatási kérdéshez csatlakozó doktoranduszi jelentkezéseket várnak. A témák végső kialakítása minden esetben a választandó témavezetővel folytatott egyeztetés alapján történik.

A doktori program aktuális témakiírói (2019. márciusi rögzítéssel):

Gyöngyösi Mária:

A századforduló és a XX. század első felének orosz költészete

Orosz–német összehasonlító elemzések

Kroó Katalin:

A XIX. századi orosz irodalom poétikája összehasonlító világirodalmi kitekintésben (az antikvitástól a XX. századig);

Irodalomelméleti és -szemiotikai tanulmányok: intertextualitás, intermedialitás, szövegfolytonosság, szemantikai szövegvilág, műfajelmélet;

Nagy István:

A klasszikus orosz irodalom XX. századi recepciója (filozófiai kritika, írói esztétikák);

Marina Cvetajeva költészete

Szabó Tünde:

Kortárs orosz irodalom a XIX–XX. századi orosz irodalmi hagyomány kontextusában;

Sárköziné Vandan Enhzaya :

A 19. századi orosz irodalom poétikai kérdései;

Orosz irodalom a művészi fordítások és a tudományos fordításelméletek tükrében.

A doktori program az elmúlt években egyeztetett más programok oktatóival társtémavezetésre vonatkozó preferenciák vonatkozásában. Ennek alapján olyan témák melletti elköteleződések is támogatást kapnak, amelyek az orosz irodalmi kultúrát a régi orosz irodalomra is irányuló kutatási hangsúllyal vagy klasszika-filológiai, német, francia, illetve spanyol komparatisztikai kontextusban választják doktori disszertáció számára vizsgálati tárgyul.

Nemzetközi együttműködések:

A program megalakulása óta folyamatos az együttműködés a nemzetközi russzisztika több műhelyével: Hamburg (vezetője: Prof. Wolf Schmid), München/Bécs (Prof. Aage A. Hansen-Löve), Varsó (Prof. Jerzy Faryno), Trieszt (Prof. Ivan Verč), Szentpétervár (a Puskinszkij Dom – IMLI, RAN több tudományos osztálya) stb. A doktori iskolák hosszú távú együttműködése többek között konferenciák és kiadványok megvalósítására létesült azzal a céllal, hogy az orosz irodalom posztgraduális oktatását nemzetközi párbeszéddé avassa, a műhelyek bemutatkozásának és a kutatási eredmények közzétételének fórumokat biztosítson. Az utóbbi években a nemzetközi kooperáció fókusza a Heidelbergi Egyetem Szlavisztikai Műhelyére, a University of Calgary egyes kutatási területeire, a Strasbourgi Egyetem narratológiai workshopjára, valamint a Tartui Egyetem Szemiotikai Tanszékének kiemelt tudományos projektjeire került át további külföldi szakemberekkel tartott állandó kontaktussal társulva. A program szorosan együttműködik az ELTE nemzetközi szemiotikai MA-programjával, sok közös vendégelőadóval. Két nemzetközi mesterkurzust szervezett a doktori program Nikolaj Žekulin (Calgary) és Peeter Torop (Tartu) professzorok vezetésével.      

Publikációk:

A régebbi kiadványok mellett figyelemre méltóak az utóbbi évtized publikációs eredményei, melyek mindig lehetőséget adnak a fiatal kutatók nemzetközi bemutatkozására is. Ezek között szerepelnek:

Olvasatok / Readings, 1–6. kötet. Az ELTE Orosz Irodalom és Irodalomkutatás – Összehasonlító Tanulmányok Doktori Programjának sorozata. A kiadásért felelős a Doktori Program. Sorozatszerkesztők: Kroó Katalin, Szabó Tünde. Budapest.

A kötetek megjelenési évei: 1: 2010, 2: 2010, 3: 2012, 4: 2015, 5: 2015, 2017.

Text within Text – Culture within Culture: Russian Literature (19^th Century) in Contexts of Cultural Dynamics / Текст в тексте – Культура в культуре: Русская литература (19 век) в контекстах динамики культуры. (= New Perspectives in Reading 19^th-Century Russian Literature, 2.) Ed. by Katalin Kroó and Peeter Torop. Contributions by Irina Avramets. Budapest–Tartu, L’Harmattan, 2014. (366 pp.)