Magyar és uráli irodalomtudomány (folklór), könyvtártudomány és folklorisztika

Általános irodalom- és kultúratudomány 

Programvezető: Dr. Kulcsár Szabó Ernő 

E-mail: kulcsar.szabo.erno@btk.elte.hu

A doktori program témahirdetői: Dr. Bónus Tibor, Dr. Kulcsár-Szabó Ernő, Dr. Kulcsár-Szabó Zoltán, Dr. Lénárt Tamás, Dr. Molnár Gábor Tamás, Dr. Tamás Ábel, Dr. Simon Attila


Összehasonlító irodalomtudomány 

Programvezető: Dr. Kulcsár-Szabó Zoltán

E-mail: kulcsar-szabo.zoltan@btk.elte.hu

A doktori program témahirdetői: Dr. Bengi László, Dr. Imre Zoltán, Dr. Kulcsár-Szabó Zoltán, Dr. Molnár Gábor Tamás, Dr. Nagy Levente, Dr. Vincze Ferenc


A magyar és európai reneszánsz 

Programvezető: Dr. Horváth Iván

 E-mail: horvath.ivan@btk.elte.hu

A doktori program témahirdetői: Dr. Horváth Iván, Dr. Kiss Farkas Gábor, Dr. Seláf Levente


A magyar barokk

Programvezető: Dr. Kiss Farkas Gábor 

 E-mail:  kiss.farkas.gabor@btk.elte.hu

A doktori program témahirdetői:


A magyar és európai felvilágosodás 

Programvezető: Dr. Szilágyi Márton

E-mail: szilagyi.marton@btk.elte.hu

A doktori program témahirdetői: Dr. Balogh Piroska, Dr. Szilágyi Márton, Dr. Vedarna Gábor.


Romantika és kora modern magyar irodalom

Programvezető: Dr. Eisemann György

E-mail: eisemann.gyorgy@btk.elte.hu

A doktori program témahirdetői: Dr. Bednanics Gábor, Dr. Eisemann György, Dr. Gergye László

A program közelítőleg a magyar irodalomnak a felvilágosodás korát követő s a Nyugat indulásáig datálható évszázadával foglalkozik. Történetileg igen összetett periódusról van szó: a romantikus esztétika átfogó érvényesülését, a formák későromantikus változásait és a modernség kezdeteit foglalja magába. A romantikának és 19. századi alakulástörténetének mint a nemzeti, európai önismeretnek és kulturalitásnak a kulcsfontosságú szerepét  napjaink korszerű kutatásai egyöntetűen kiemelik. A vezető interpretációs irányzatok, a hermeneutikai-recepcióesztétikai módszer, a dekonstrukció, a mediológiai-kulturológiai törekvések egyaránt nagy nyomatékkal hivatkoznak azokra az alapvető historikus változásokra, melyek ebben az időszakban végbementek. Feltárván például, hogy a modern rögzítő és közvetítő közegek, a kommunikáció technikai feltételei olyan eljárásokkal élnek, melyek a romantikus alkotásmód és képzelőerő folyományainak tekinthetők. S egyúttal ezen újabb fejlemények fényében értelmezhetők át az individualitás, az identitás, a nyelv- és művészetfelfogás napjainkban egyaránt meghatározó vonásai. A program figyelembe veszi a korabeli „följegyzőrendszerek” sajátosságait, a kulturológiai-mediológiai szempontok ösztönzéseit, kitekintve a nyomtatott terjesztés (könyvek és az újságok-folyóiratok) médiumainak meghatározó közlésmódjára, majd a fénykép, a fonográf, a gramofon, a gépírás, a film egyre tömegesebb elterjedésének következményeire. E látásmód felfigyel a romantikus-későromantikus nyelvnek az írásbeliséget és a beszédet szembesítő és harmonizáló közegeire (a népiességtől a „nagyváros-élmény” érzékelésmódjáig), valamint a modernizálódó irodalomnak eddig többnyire csak a stilusformák szerint elemzett irányzataira (naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió). Olyan „klasszikus” szerzők munkássága kerülhet tárgyalásra mint Vörösmarty Mihály. Petőfi Sándor, Arany János, vagy a prózairodalmat tekintve Eötvös József, Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, stb. Modernizálódó irodalmunkból pedig Asbóth Jánostól Cholnoky Viktorig, Petelei Istvántól Lovik Károlyig, Gárdonyi Gézától Bródy Sándorig sorolható a jeles szerzők életművének sora. Műfajtörténetileg említhető a természetlíra és a vallomáslíra fordulata, az elbeszélő költemény, a ballada és a történelmi regény újraformálása, a kalandregény, a novella, az anekdotikus beszédmód modernizálódása, az esztétizmus és a fantasztikum sajátos jelentkezése.  A vonatkozó poétikai eljárások a modernitás későbbi szakaszaiban, a posztmodernnek nevezhető irodalomban is meghatározók lesznek – a képzés határozottan nyitni kíván e hatástörténeti távlatra is, illetve az onnan visszaérthető jelenségekre.

      A program tehát a hagyományos – persze új szempontokat beépítő – nyelvi-poétikai, műfajtörténeti és komparatisztikai vizsgálódások mellett a mediológiai vonatkozások érvényesítésével karöltve a társművészeti kitekintés és a művelődéstörténeti perspektíva bevonására is vállalkozik, különös tekintettel Közép-Európának az adott korszakokban betöltött kulturális szerepére. Emellett nagy nyomatékot helyez a korszerű elméleti ismeretek megszerzésére és applikálásuk gyakorlatára. Nem téveszti szem elől, hogy egy újabb kommunikációs „forradalom”, az elektronikus információ korát éljük, mely fejlemény alapvetően változtatja meg az irodalom létmódját, s egész tudományágunkat újabb, megkerülhetetlen kihívások elé állítja.


Az irodalmi modernség

Programvezető: Dr. Gintli Tibor

E-mail:  gintli.tibor@btk.elte.hu

A doktori program témahirdetői: Dr. Gintli Tibor, Dr. Józan Ildikó, Dr. Kosztolánczy Tibor,


1945 utáni magyar irodalom 

Programvezető: Dr. Schein Gábor

E-mail: schein.gabor@btk.elte.hu

A doktori program témahirdetői:


Az uráli népek folklórja és irodalma 

Programvezető: Dr. Bereczki András

E-mail: bereczki.andras@btk.elte.hu

Az uráli népek folklórja és irodalma az Irodalomtudományi Doktori Iskola programja. Elsősorban irodalmi és folklór témákra összpontosít, de az uralisztikai kutatások más, nem nyelvtudományi területei, mint a kultúrtörténet, a történelem, a néprajz és a kulturális antropológia is megtalálható a kutatási területek között. A program sokrétűsége abban rejlik, hogy az uráli nyelveket beszélő népek kulturálisan nagyon különbözőek. A finn és az észt irodalom komoly hagyományokkal rendelkezik, és a nemzeti nyelv egyben államnyelv is, miközben más finnugor nyelvű népek kétnyelvűek és kisebbségben élnek Oroszországban. A szibériai ún. fiatal írásbeliségű finnugor népek életmódja és kultúrája elsődlegesen továbbra is szóbeli: a folklór és a szépirodalom nem vált el teljesen egymástól. A szerteágazó tematika miatt a kurzusokat az aktuális hallgatók érdeklődéséhez igazítjuk.

 

Felvételi követelmények:

- bölcsészettudományi MA diploma legalább jó (4) eredménnyel - külföldi jelentkezőknek: hungarológus (finn, észt, komi stb. nyelvszakos) MA diploma,

- tudományos teljesítmény (diákköri dolgozat, ismertetés, előadás),

- a motiváció bemutatása,

- a jövőbeni dolgozat témájának bemutatása,

- legalább két idegen nyelv (főleg orosz, német, angol) igazolt ismerete.

 

A doktori program kurzusainak listája itt található: http://epika.web.elte.hu/doktor/uralisztika.pdf


Könyvtártudomány 

Programvezető: Dr. Kiszl Péter

E-mail:kiszl.peter@btk.elte.hu

A doktori program témahirdetői: Dr. Bíbor Máté, Dr. Csík Tibor, Dr. Fodor János,

Dr. Hajdu Ágnes, Dr. Kiszl Péter, Dr. Tózsegi Zsuzsanna

A Magyarországon egyedülálló könyvtár- és információtudományi (Library and Information Science – LIS) doktori program célja: (1) a tudós könyvtáros és az információs szakértő-kutató utánpótlás biztosítása; (2) a könyvtárakat és a tudástárakat irányító munkatársak kompetenciáinak tudományos szintre emelése; (3) a szakmai továbbfejlődést és nemzetközi kapcsolódási pontokat kínáló új kutatási irányok kijelölése; (4) a tudományos vizsgálatokhoz kutatói infrastruktúra rendelkezésre bocsátása; (5) a kutatási eredmények disszeminációja; (6) tudományosan megalapozott gyakorlati megoldásokkal szolgálni a könyvtárak és más memóriaintézmények korszerű működését.

A doktori program főbb tématerületei: könyv-, könyvtár- és sajtótörténet; információtörténet és információelmélet; formai és tartalmi feltárás; olvasási, művelődési trendek; infokommunikációs fejlődés társadalmi folyamatainak elemzése; multifunkciós könyvtárügy; könyvtármenedzsment; könyvtárinformatika; információs etika; esélyegyenlőség; hálózati kutatás-fejlesztési és üzleti irányultságú információszervezés; pénzügyi kultúra fejlesztése; információgazdálkodás stb.

A kutatások kapcsolódnak a könyvtár- és információtudomány valamennyi részterületéhez, legújabb innovációihoz és a tudástársadalom számtalan stratégiai vonulatához. Több mint két évtizede működő programunk bölcsész elkötelezettséggel, széles spektrumú irodalom- és kultúratudományi közegben segíti a doktoranduszok előmenetelét.

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete az ország elsőként alapított (2019-ben immár 70 éves) és egyben első számú, teljes képzési kínálattal (alapképzés, mesterképzés, tanárképzés, doktori képzés) és legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező egyetemi könyvtár- és információtudományi tudósműhelye. Nemcsak interdiszciplináris kutatási hagyományokkal és elismert kutató-oktatókkal, de hazai és nemzetközi szakmai együttműködő partnerei révén kiterjedt tudományos kapcsolati hálóval rendelkezik.


Magyar és összehasonlító folklorisztika 

Programvezető: Dr. Bárth Dániel

E-mail: barth.daniel@btk.elte.hu

A doktori program témahirdetői: